Doktori szigorlat


 

 

A szigorlati szabályzat

  • A doktori szigorlatot az abszolutórium megszerzése utáni három éven belül bármikor le lehet tenni a program által szervezett/egyeztetett időpontban. Az abszolutórium megszerzésére legkorábban a 6. félév teljesítése, lezárása után van lehetőség, amennyiben a 6. félév teljesítésével a doktorandusz minden tantervi követelménynek eleget tett. A doktori szigorlat további előfeltétele a 2 előírt nyelvvizsga (egy középfokú államilag elismert C típusú és egy alapfokú államilag elismert alapfokú C típusú) megléte.
  • A fokozatszerzési eljárás 2. lépése a disszertáció megvédése. Erre a doktori szigorlatot követő két éven belül kell, hogy sor kerüljön. A szabályzat azonban nem zárja ki egyértelműen azt sem - és karunkon van is erre gyakorlat -, hogy a doktori szigorlat és a védés egy napon, két külön aktusban történjen meg. Az erre a gyakorlatra vonatkozó állásfoglalást a doktori program a későbbiekben alakítja ki.

 

A szigorlat menete

  • A doktori szigorlat a program keretében folyó munka felépítését követi. A jelöltnek egyrészt a főtárgy keretei között be kell számolnia a kultúratudományi megközelítésmód főbb elméleti és módszertani jellegzetességeiről. A főtárgy alapját a hat félév tematikájának szakirodalmi törzsanyaga képezi, a kötelező olvasmányokat pedig a szigorlati olvasmánylista tartalmazza.
  • A melléktárgyat a jelölt szabadon választja ki a program tanterve által felkínált 5 modul valamelyikéből. Az egyes modulokhoz tartozó kötelező olvasmányokat ugyancsak a szigorlati olvasmánylista tartalmazza.

 

Ennek megfelelően a szigorlat

1.      kötelező főtárgyra

2.      egy szabadon választható melléktárgy anyagára oszlik (az 5 modulból választható)

 

A szigorlati bizottságot és a szigorlati tárgyakat - a doktori iskola tanácsának javaslatára - a KDHT jelöli ki.

 

* * *

 

 

Szigorlati olvasmányok

(A félkövérrel szedett tételek kötelezőek)

 

 

A (KÉSŐ)MODERNITÁS (KULTÚRA)ELMÉLETEI

 

Alexander, Jeffrey C. (1996): Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest, Balassi Kiadó, 258-302.

Angelusz Róbert szerk. (1997): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum.

Bauman, Zygmunt (2002): Globalizáció : A társadalmi következmények. Szeged, Szukits.

Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Századvég Kiadó, 23-289.

Bhabha, Homi K. (1996): A posztkolonialitás és a posztmodern, Helikon, 1996/4. 484-511.

Bhabha, Homi (1999): DisszemiNáció. A modern nemzet ideje, története és határai. In N. Kovács Tímea szerk.: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest, Kijárat, 85-121.

Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrúd, és Sári László szerk. (2002): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig (IV. és VI. fejezet ). Budapest, Osiris.

Bourdieu, Pierre (2002): A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest, Napvilág.

Clifford, James (1999): Az etnográfiai allegóriáról In N. Kovács Tímea szerk.: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest, Kijárat, 151-181.

Clifford, James (1999): Bevezetés: Részleges igazságok. In Helikon, 1999/4, 494-513.

Feyerabend, Paul (1998): A tudomány egy szabad társadalomban. In Laki János szerk.: Tudományfilozófia, Budapest, Osiris, 153-169.

Foucault, Michel (1998): A fantasztikus könyvtár: Válogatott tanulmányok. előadások és interjúk. Budapest, Pallas Stúdió Attraktor Kft.

Geertz, Clifford (1994): Az értelmezés hatalma. Budapest, Századvég.

Jameson, Fredric (1997): A posztmodern, avagy a későkapitalizmus kulturális logikája. Budapest, Jószöveg Kiadó.

Kaschuba, Wolfgang (2004): Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, Csokonai, 97-167.

Said, Edward W. (2001): Orientalizmus. Budapest, Európa 9-195, 577-628.

Schulze, Georg (2000): Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. Szociológiai Figyelő, 2000/1-2, 135-158.

Wessely Anna szerk. (1998): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris.

 

 

Tájékozódásként - nyelvtudástól függően - az alábbi három közül egy könyv:

 

Bauman, Zygmunt (1997): Postmodernity and Its Discontents, Oxford. (Unbehagen in der Postmoderne, Hamburg 1999)

Bell, Daniel (1991): Die kulturellen Widersprüche des Kapitalismus. Frankfurt . (The Cultural Contradictions of Capitalism, New York 1996)

Beck, Ulrich, Anthony Giddens & Scott Lash (1996): Reflexive Modernisierung. Eine Kontroverse, Frankfurt (Reflexive Modernization: Politics, Tradition and Aesthetics in the Modern Social Order, Cambridge 1995)

 

 

A TÁRSADALOMSZERVEZŐDÉS SZIMBOLIKUS MECHANIZMUSAI

 

Appadurai, Arjun (2001): A lokalitás teremtése. Regio 2001/ 3. 9.

Assmann, J. (1999): A kulturális emlékezet. Budapest, Atlantisz, (Bevezetés, Első rész, Első fejezet, 15-86.)

Bauman, Zygmunt (2000): Liquid Modernity. 3. Time/Space, Cambridge, 91-129.

Berger, Peter L., Brigitte Berger, Hansfried Kellner (1973): The Homeless Mind. Modernization and Consciousness, New York (Das Unbehagen in der Modernität, Frankfurt/M. 1987)

Heelas, Paul, Scott Lash & Paul Morris eds. (199): Detraditionalization. Critical Reflections on Authority and Identity, 1. és 12. fejezet, Oxford, 1-20; 223-249.

Calhoun, Craig (1997): Társadalomelmélet és identitáspolitikák. In Zentai Viola (szerk.): Politikai antropológia, Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 99-113.

Castells, Manuel (1997): The Power of Identity. 1 fejezet. Oxford, Blackwell, 5-70.

Chakrabarty, Dipesh (2000): Provincializing Europe. Postcolonial Thought and Historical Difference, Chapter 2. The Two Histories of Capital Princeton, 47-71.

Chambers, Iain (1996): Signs of silence, lines of listening. In Chambers, Iain - Curti, Lidia (eds.): The Post-Colonial Question, London-New York, 47-64.

Crary, J. (1999): Modernitás és a megfigyelő problémája. In Uő: A megfigyelő módszerei, Budapest, Osiris, 13-39.

Cvetkovich, Ann - Kellner, Douglas (1997): Articulating the Global and the Local. Westwiew Press: Boulder/Colorado. Roland Axtmann: Collective identity and the democratic nation-state in the age of globalization c. fejezete.

Featherstone, Mike - Lash, Scott (1999): Spaces of Culture. Sage, London/Thousand Oaks/New Delhi. 1. fejezet 14-26. és 13. fejezet 230-256.

Foucault, Miche (1992): Életben hagyni és halálra ítélni - A modern rasszizmus gyökerei, In: Világosság 1992/2, 45-53.

Giddens, Anthony (1990): The Consequences of Modernity, Oxford (Konsequenzen der Moderne, Frankfurt/M. 1996) I. fejezet 1-53.

Habermas, J. (1993): Egy befejezetlen projektum - a modern kor, In: J.Habermas- J-F. Lyotard - R. Rorty: A posztmodern állapot. Budapest: Századvég-Gondolat, 151-178.

Hall, Stuart - DuGay, Paul eds. (1996): Questions of Cultural Identity. Sage: London/Thousand Oaks, New Delhi, 1996. 1-17.

Hannerz, Ulf (1992): Cultural Complexity. Studies in the Social Organization of Meaning, The Urban Swirl, New York, 217-268.

Sennett, Richard (1998): The Corrosion of Character, New York 1998 (Der flexible Mensch. Die Kultur des neuen Kapitalismus, Berlin 1998) 1. fejezet. 15-31.

Spivak, G. Ch.: Szóra bírható-e az alárendelt? Helikon, 1996/4. 450-484.

Tomlinson, John (1999): Globalisation and Culture. The University of Chicago Press:

Chicago, 4. fejezet 106-159.

 

 

HAGYOMÁNY, ÖRÖKSÉG, MÚZEUM

 

Bartlett, F. C. (1985): Az emlékezés, Gondolat: Budapest. I.rész: IX. X. XI. fejezet, II. rész.

Burke, P. (2001): A történelem mint társadalmi emlékezet. Regio 2001/1 3-21

Nora, P. (1999): Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Aetas 1999/3 142-157.

Koselleck, R. (1999): Az emlékezet diszkontinuitása, 2000 1999./11.

Erdősi Péter - Sonkoly Gábor szerk. (2004): A kulturális örökség. Budapest, L’Harmattan-Atelier - a következő három fejezet tanulmányai: Örökség, emlékezet, történelem; A nemzeti örökség; Intézmények.

György Péter - Kiss Barbara - Monok István szerk. (2005): Kulturális örökség - társadalmi képzelet. Budapest: Akadémiai Kiadó.

György Péter (2003): Az eltörölt hely - a Múzeum. Budapest, Magvető.

Fejős Zoltán (2003): Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok. Budapest, Gondolat.

Ébli Gábor (2005): Az antropologizált múzeum. Budapest, Typotext. - I. Rész (11-179. old.)

Hartog, François (2000): Örökség és történelem: az örökség ideje. Regio 11. 2000. 4. 3-25.

Sonkoly Gábor (2000): A kulturális örökség fogalmának értelmezései és alkalmazási szintjei. Regio 11. 2000. 4. 45-66.

Buskó Tibor László (2006): „A Göcsejhez tartozni” - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkontinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján. In: Személyes idő - történeti idő. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája, Kőszeg, 2003. augusztus 29-30. Szombathely, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület - Vas Megyei Levéltár, 2006. 113-132.

Olick, J. K. - Robbins, J. (1999): A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől” a mnemotikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika 37: 19-43.

Gombrich, Ernst Sir (1994): A múzeum múltja, jelene és jövője. Café Bábel, 1994/4. 33-45.

Clifford, James (1994): A törzsi és a modern. Café Bábel, 1994/4. 71-81.

Radnóti Sándor (1995): A múzeum pólusai. Magyar Tudomány, 1995/8. 904-907.

Groys, Boris (1997) Gyűjteni, gyűjteni. In: Uő: Az utópia természetrajza. Budapest, Kijárat, 63-80.

Korff, Gottfried (2002): A néprajzi múzeum: a meghökkentés iskolája? Néprajzi Értesítő, 84. 9-19.

Cossons, Neil (2005): Múzeumok az új évezredben - a fogalom és a bemutatás változásai. Múzeumi Közlemények, különszám, 25-39.

 

 

Tájékozódásként - nyelvtudástól függően - egy-egy az örökség és a múzeum témában:

 

Kirshenblatt-Gimblett, Barbara (1998): Destination Culture: Tourism, Museums, and Heritage. Berkeley, University of California Press.

Lowenthal, David (1996): Possessed by the Past. The Heritage Crusade and the Spoils of History. New York.

Poulot, Dominique ed. (1998): Patrimoine et modernité. Paris, L'Harmattan. / Collection Chemins de la mémoire.

Hooper-Greenhill, Eliean (1992): Museum and the shaping of knowledge. London and New York, Routledge.

Bennett, Tony (1995): The Birth of the Museum. History, Theory, Politics. London, Routledge.

Posch, Herbert - Fliedl, Gottfried Hrsg. (1996): Politik der Präsentation: Museum und Ausstellung in Österreich, 1918-1945. Wien.

Luke, Timothy W. (2002): Museum Politics. Power Plays at the Exhibition. Minneapolis-London: University of Minnesota Press.

 

 

POPULÁRIS KULTÚRA ÉS KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ

 

Ang, Ien (1996): Culture and Communication: Towards an ethnographic critique of media consumption in the transnational media system. In: John Storey (Ed): What is cultural studies? Arnold, London, 237-254.

Benjamin, Walter (1980): A második császárság Párizsa Baudlaire-nél. In: Angelus Novus, Helikon, Budapest, 819-932.

Császi Lajos (2003): A média tabloidizációja és a nyilvánosság átalakulása. Politikatudományi Szemle , 2003/2, 157-172.

Császi Lajos (2002): Pletykák és botrányok a médiában. Tabula, 2002/2, 32-53.

Hartley, John (1993): Invisible fictions. In: J. Frow-M. Morris (Ed): Australian Cultural Studies. Univ of Illinois, Urbana Champaigne, 162-179.

John Hartley (2003): Walking the Talk. In: J. Hartley: A Short Story of Cultural Studies. SAGE, London, 134-140.

Hermes, Joke (1997): Gender and Media Studies: No women, no cry. In: J. Corner, et al (Eds.): International Media Research. Routledge, London, 65-95.

Jensen, Klaus (1998): Five Tradition in Search of the Audience. In: R. Dickinson (ed.): Approaches to Audience. A Reader. Arnold, London. 174-183.

Katz, Elihu (1990): Export of Meaning. Oxford University Press, Oxford.

Ron, Lembo (2000): Thinking Through Television, Cambridge University Press.

Morley, David (2000): Broadcasting and the Construction of the National Family. In: D. Morley: Home Territories. Routledge, 105-127.

Newcomb, Horace (1983): TV as a Cultural Forum. Quarterly Review of Film Studies 8, no. 3 (1983): 45-55.

Radway, Janice (1984): Reading the Romance. Reading the Romance, Univ. of North Carolina Press, Chapell Hill.

Scannell, Paddy (2000): Public Service Broadcasting: The history of a concept. In: P. Marris, S. Thornham (eds.): Media Studies. A Reader, N.Y. Press, 120-134.

Roger Silverstone (2007): Miért szükséges tanulmányozni a médiát? Budapest, Akadémiai Kiadó.

Tomlinson, John (1999): Globalization and Culture. University of Chicago, Chicago.

Willis, Paul: The Cultural Media and Symbolic Activity. In P. Willis: Common culture.

Open University, London. 30-58.

 

 

A TEST ÉS A NEMI SZEREPEK, IDENTITÁSOK VÁLTOZÁSAI

 

Butler, Judith (1990): Gender Trouble. Routledge. Magyarul: Problémás nem. Balassi Kiadó, Budapest 2006. Ford: Berán Eszter és Vándor Judit: Előszó (1999) 7-30; Előszó (1990) 31-38; Következtetés: A paródiától a politikáig 241-250.

Barát Erzsébet, Pataki Kinga, Pócs Kata (2004): „Gyűlölködni szabad?” Médiakutató (2004. tavasz): 41-59.

Bourdieu, Pierre (2000): Férfiuralom. Ford. N. Kiss Zsuzsa. Társtudomány Kismonográfia-sorozat. Budapest: Napvilág.

Carrigan, Tim - Connell, R.W. és Lee, John (1985): Toward a new sociology of masculinity. Theory and Society. 14. 551-604.

Csabai Marta, Erős Ferenc (2000): Testhatárok és énhatárok. Budapest, Jószöveg Könyvek.

Connell, R. W. - Messerschmidt, W. James (2005): Hegemonic masculinity. Rethinking the concept. Gender and Society. 19. (6). 829-859.

Fausto-Sterling, Anne (1992): Myths of Gender. Biological Theories about Women and Men. New York, Basic Books. 3-61., 205-272.

Foucault, Michel (1996): A szexualitás története. Atlantisz, Budapest, 7-18, 139-167

Gal, Susan; Gail Kilgman (2000): The Politics of Gender After Socialism. Princeton, Princeton University Press.

Hadas Miklós (2003): A modern férfi születése. Budapest, Helikon. 65-134., 292-323.

Halberstam, Judith (2002): The Good, the Bad, and the Ugly: Men, Women, and Masculinity. In Gardiner J. K. (ed.): Masculinity Studies and Feminist Theory. New Directions. New York, Columbia University Press, 344-367.

Haraway. Donna (1994): A szituációba ágyazott tudás. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Budapest, Replika Kör, Replika Könyvek, 121-142.

Haraway, Donna (2005): Kiborg-kiáltvány. Replika 51/52., 107-140.

Heller Ágnes (1994): Újabb gondolatok a biopolitikáról. Magyar Lettre Internationale 14. Õsz: 70-74.

Crenshaw, Kimberley (1994): Mapping the Margins: Intersectionality, Identity Politics, and Violence Against Women of Color. In M. Fineman and R. Mykitiuk (eds.): The Public Nature of Private Violence, Routledge: New York, 93-118. Web:

http:/www.hsph.harvard.edu/Organizations/healthnet/WoC/feminisms/crenshaw.html

Laqueur, Thomas (2002): A testet öltött nem. Budapest, Új Mandátum.

Moore, Henrietta (1997): A különbség élvezete: biológiai nem, társadalmi nem, és szexuális különbség. In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 86-98.

Rubin, Gayle (1994): Nők forgalomban. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Budapest, Replika Kör, Replika Könyvek, 63-97.

Scott, Joan (1999): Gender: A Useful Category of Historical Analysis. In Scott, Joan: Gender and the Politics of History, 28-50. Rev. ed. New York: Columbia University Press, 1999.

Tong, Rosemary (1992): Feminist Thought. A Comprehensive Introduction. London, Routledge.

Wiegman, Robyn (2002): Unmaking: Men and Masculinity in Feminist Theory. In Gardiner J. K. (szerk.): Masculinity Studies and Feminist Theory. New Directions. New York: Columbia University Press, 31-60.

Wessely Anna és Kim Lane Scheppele (1995): Kulturális politika és a P.C. Világosság 1995/7 (vita)

 

lap teteje